Night Shift, azaz éjszakai műszak. Fárasztó éjszakák, kimerítő nappalok és sok-sok munkaóra. Rengeteg alapanyag, mentálisan és szakmailag is megterhelő kreatív tervezés. De a végeredmény egy olyan széria, amiről soha nem gondoltuk, hogy ekkora sikere lesz. A fogyasztók, a ti reakciótok volt az, ami életet adott az egyik legrizikósabb kísérletünknek. És ennyi év elteltével is az motivál minket, az hajt, hogy minél tökéletesebben, minél színvonalasabban tudjuk megállás, de még csak lassítás nélkül elkészíteni szuperprémium hordóérlelt söreinket. Miattatok, nektek, értetek. Figyeljetek, mert idén is izgalmas tételekkel készülünk! Addig sem hagyunk Night Shift nélkül, hiszen a következő hetekben részletesen bemutatjuk a Night Shift tételek készítésének főbb állomásait, természetesen egy-két kulisszatitokkal fűszerezve.
Miből készülnek a Night Shiftek? Amellett, hogy a legjobb, legfinomabb és legtermészetesebb alapanyagokat használjuk ezekhez a söreinkhez is, természetesen vannak olyan összetevők, amik csak és kizárólag ezekbe az exkluzív tételekbe kerülnek.
Az első és legfontosabb alapanyag a maláta. Minden Night Shift esetén törekszünk arra, hogy minél több pörkölt malátát használjunk a főzés során, hiszen ez adja meg a Night Shiftekhez használt sörök színét, és alapízét. Már a receptíráskor figyelembe vesszük, hogy milyen malátákkal szeretnénk dolgozni. Mivel a Night Shift tételek elsősorban malátahangsúlyosak, a komló kevesebb szerepet játszik az íz kialakításában, a háttérből támogatja a malátás jegyeket.
Az alapanyagok előkészítése azzal kezdődik, hogy kinyerjük a malátázott gabonaszemekben rejlő értékes anyagokhoz, enzimekhez. Ezt roppantással érjük el. A roppantás leegyszerűsítve egy enyhébb őrlést jelent, melynek során „kifordítjuk” a gabonaszemeket, így a mag belseje elválik a héjtól, és könnyebben ki tudjuk nyerni főzés során a szükséges anyagokat. A roppantás után nagyrészt darabos gabonaszemek egy enyhén lisztes keveréket fog alkotni. Később ez adja majd a keményítőt, cefrézés során pedig a sörhöz szükséges cukrokat. A roppantás kívülről elég egyszerűnek tűnik, hiszen „csak” be kell borítani a roppantóba a Night Shiftek esetén összesen kb. 500 kilogrammnyi malátát, viszont ez az egyik legmegterhelőbb, kemény fizikai munkát igénylő állomása a sörfőzésnek. Ezen kívül, a nem jól leroppantott maláta akár másfélszeresére is növelheti a főzési időt, illetve ronthatja a sör végleges alkoholtartalmát.
Mivel számos Night Shift kap különböző hozzáadott fűszert, esetenként laktózt, ezeknek a hozzáadását is már a tervezésnél figyelembe vesszük. Attól függően, hogy milyen és mennyi fűszert használunk, fontos előre meghatározni, hogy ezek főzéskor, vagy később, erjedés során, esetleg még később, már a hordóérlelést követően kerülnek a sörbe. Vannak persze olyan összetevők, melyeknek megvan a fix helye a készítésben, ilyen például a laktóz, ami főzés közben adható a sörléhez. A fűszerek kiválasztásakor is ügyelünk a minőségre és arra, hogy ízviláguk, tulajdonságaik passzoljanak a sör stílusához és ízvilágához. A kávét például alapos kutatómunkát követően szerezzük be, de a többi alapanyag kiválasztására is nagy hangsúlyt fektetünk, ügyelve arra, hogy csak és kizárólag természetes, prémium és aromamentes összetevőket válasszunk.
Az alapanyagoknál természetesen meg kell említenünk az élesztőket, komlókat és a felhasznált vizet is. Az élesztőtörzset attól függően választjuk ki, hogy milyen stílusú és ízvilágú sört készítünk. A komlóprofil tervezésénél több szempontot is figyelembe veszük. Elsősorban angol variánsokat használunk, egyrészt azért, mert ezen stílusok (wheat wine, Russian Imperial Stout) eredete is oda vezethető vissza, másrészről ezek a komlók illenek legjobban hozzájuk.
A főzés folyamatáról, következő bejegyzésünkben fogunk több információt megosztani.
