Return to site

Dublini élmények

Horizont on tour #1

A telefonhívás

"- Szia! Mit csinálsz holnap este? 

- Lesz az új sörünk bemutatója a Krak'n Townban, ott leszek. Gyere te is, ha tudsz! 

- Aha, az jó. Nem jössz ki inkább Dublinba átvenni a díjat? Ti nyertétek meg a versenyt.

- ...???"

Ez a telefonbeszélgetés másfél hete szerdán játszódott le, amikor is csörgött a telefonom és Levente, a Dublin Craft Beer Cup szervezőinek magyarországi képviselője hívott.

Először a megdöbbenés, aztán a túláradó öröm, végül pedig a pánik érzése uralkodott el rajtam. Atyaég, ez tényleg megtörtént, mi nyertük meg az egész versenyt, utazunk Írországba holnap, és addig mindent meg kell szervezni. A következő két nap menetrendje teljesen felborul, minden eltervezett programot gyorsan lemondani, és keríteni repülőjegyet meg szállást, a föld alól is. De persze mindez kit érdekel, hiszen díjat átvenni megyünk.

A fesztivál

Végül minden összeállt és néhány órányi nyugtalanító késés után (vajon tényleg olyan nagy vihar van Dublinban, hogy akár törölhetik is a járatot...?) szerencsésen megérkeztünk. Ez persze relatív, de mivel olyan srácok vagyunk, akiknél a sörös pohár mindig félig tele van (néha meg jobban is), szerencsés megérkezésnek értékeltük, hogy a feladott poggyászban lévő 12 üveg sörből 10 épségben megérkezett. A másik kettő pedig... mindegy is, már egyébként is ráfért a mosás arra a táskára.

Gyorsan lepakoltunk és irány az Alltech Craft Brews and Food Festival, nem akartunk lecsúszni a díjátadóról. Ezt a rendezvényt már ötödik éve szervezik meg Dublinban, és évről évre egyre nagyobb érdeklődés övezi. A koncepció zseniális, a kivitelezés vérprofi, elférne egy hasonló Budapesten is (helló hazai rendezvényszervezők!). A bejáratnál már siet is elénk a főszervező, aki olyan szívélyesen fogad, mintha az elmúlt évek legboldogabb pillanata lenne számára a mi megérkezésünk. Ez persze nyilván nincs így, sok boldog pillanatot átélhetett a Guinness gyárban töltött röpke 25 év alatt, de mégis jól esik nekünk, közép-európai sörfőzdéseknek.

Eredetileg csak kézműves sör fesztiválként indult ez a rendezvény, de az évek alatt alaposan kinőtte magát, és a sör mellett a cider, a viszki és a gin is felkerült a repertoárra, bár a fókusz továbbra is a kraft sörökön van. Megjelent néhány nemzetközileg is ismert nagy név (pl. Brewdog, Lagunitas és Stone Brewing), feltörekvő európai sörfőzdék (Barcelona Beer Company) és persze a helyi sörfőzők legjava. Ilyen például a dublini Trouble Brewing, akiknek a zseniális söreit többször is megkóstoltuk, és akikről még terveink szerint sokat hallhatunk.

Egy sörfőzőnek nem lehet fényes és tiszta a cipője - Zippo, a Stone Brewing legendás arca

Zippoval, aki a Stone Brewing legendás arca

Miután bejelentették, hogy a Horizont APA bronza, a Gentle Bastard és Vanilla Milk Porter ezüstje mellett elhoztunk egy aranyat, sőt, az egész rendezvény fődíját is a Saison Witbierrel, óriásit fordult velünk a világ. Körbesétáltunk a rendezvényen, mindenki lelkesen fogadott, és a legendás sörfőzdék is hosszasan köszöngették a kóstoló palackokat.

A főszervező és a fesztivál tulajdonosa mosolyog - na és persze mi is

Az kiállítás egyébként Dublin egyik legnagyobb és legmodernebb rendezvény központjában volt megtartva, és a szervezők megtalálták a tökéletes egyensúlyt a szakmai rendezvény és a populáris sörfesztivál között. Nem csak a sör geekek érezhették jól magukat, hanem a mindennapi sörszerető fogyasztók is. Találkoztunk bőven a szakma képviselőivel, cserélődtek az elérhetőségek, röpködtek az új komló nevek, meg erjesztési mesterfogások, de ezalatt a "civil" közönség is szuperül érezte magát, miközben a DJ bravúrosan keverte át a zenét a korábbi countrys irányvonalról Prodigyre.

Dublini sörhelyzet

Közhely, de a magyarok mindenhol ott vannak. Persze, hogy a helyszínen ébredtünk csak rá, hogy a brit szigeteken más sztenderdek szerint kínálják az áramot, vagyis az otthonról hozott töltőink nem működnek, pedig az online kapcsolat mindennél fontosabb ugye, talán csak a folyóvízhez mérhető jelentőségében. Próbáltunk hát egy átalakítót kérni a hotel recepcióján, ahol a nevünk láttán máris magyarul szóltak hozzánk, utazásunk céljának felfedése után pedig azonnal egy fővel gyarapodott a magyar kraft sörök rajongói tábora.

Azután este a rendezvényen a ruhatárban összefutottunk Eszterrel, aki egy helyi bárban dolgozik már másfél éve, és épp szabadnapját töltötte hasznosan, a rendezvényre kilátogatva. Ő rögtön elhívott másnapra a bárba, és beajánlott a hely tulajának is. A következő délután el is látogattunk hozzájuk, és megdöbbenve tapasztaltuk, hogy az első ránézésre kívülről semmitmondó külvárosi pub olyan erős dizájnnal bír, mint a Szimpla és az Instant együtt, jelentős mennyiségű tudatmódosítóba mártva. Tegyük még hozzá, hogy ezen a kis külvárosi helyen 32 sörcsapból folyt a kraft, és péntek kora délután már olyan pörgés volt, hogy alig győzték a pultosok. Wow.

Camden Exchange - átlagos pub a külvárosban

Ha ehhez hozzávesszük, hogy a szomszédos noname szupermarketben milyen elképesztő természetességgel foglaltak be hosszú métereket a polcokból a különleges sörök, akkor nagyjából el tudjuk képzelni, hogy a dublini sörkultúra mennyivel is tart a hazai előtt.

Nos, sokkal.

Sarki "kisbót"

De ez nem baj, mert legalább van minta és cél, és mert itthon is jó irányba haladunk a kultúra építéssel. Így pedig külön jó érzéssel töltött el bennünket, hogy egy ilyen fejlett kraft sör országban tudtunk eredményesen szerepelni, és letenni a névjegyünket számos más hazai sörfőzdével együtt (akiknek ezúton is gratulálunk). Az meg maga volt a katarzis, hogy korábban nem látott módon egy nívós nemzetközi sörversenyen tudtunk abszolút első helyezést elérni magyar főzdeként.

Köszi Dublin, még találkozunk!

All Posts
×

Almost done…

We just sent you an email. Please click the link in the email to confirm your subscription!

OKSubscriptions powered by Strikingly