Return to site

A Sörfőző Kedvence Sorozat II.

Előd Mr. Zest Session IPA-ja

Tavasszal indítottuk útjára a Sörfőző Kedvence Sorozatot, azzal a céllal, hogy minden évszakban bemutassunk egy olyan szezonális főzetet, ami egy-egy sörfőző mesterünk személyes kedvence. Balázs népszerű Jasmine Pale Ale-je után itt a sorozat második tagja, Előd kedvence, egy Session IPA, ami ráadásul a jó adag hidegkomló mellett grapefruit és citrom hozzáadásával készült.

Előd és a Mr. Zest Session IPA

Mióta főzöl sört, és honnan jött ez a megszállottság?

2014 december 24-e, karácsony, meghitt családi összejövetel, mákos bejgli és egy sörfőző starting kit, a testvérem jóvoltából. Innen indul a történet, amit aztán az a kötelező út követ, amit minden leendő sörfőző végig jár, attól kezdve, hogy fogalma sincs mit csinál, és sűrítményekkel kotyvaszt, odáig, hogy nagyjából már érti miről van szó, és saját receptekkel kísérletezik. Következő év karácsonyára (2015) már saját recept alapján készült főzetet ittunk a halászlé mellé, 2016-ban pedig eldöntöttem, hogy a szeptemberben induló Corvinusos (ma már SZIE) levelező képzést be fogom vállalni, még akkor is, ha azt a mester képzésem, a diákszervezeti alelnöki pozi, az akkori munkám, és a kismillió elfoglaltságom mellé is kell beszorítani. Nem csalódtam, a képzés rendkívül sokat tanított, de a legjobb döntés még is az volt, hogy a képzéssel egyidőben jelentkeztem a Horizont csapatába, mert sejtettem, hogy egy újonnan indult főzde hamarosan munkatársakat fog keresni. Így is lett, bekerültem, és azóta is itt lubickolok boldogan, mint hal a vízben.

Mit szeretsz a legjobban a sörfőzésben?

A végtelen lehetőséget. Ami teljesen lenyűgöz, az az, hogy egy sok változós receptben, akár egyetlen faktor megváltoztatása teljesen más sört eredményezhet. Ez már csak azért is izgalmas, mert az ember főzhet egy zseniális sört, de különféle finomhangolásokkal, megfelelő változásokkal az tovább tökéletesíthető. Vagy nem, nyilván itt már a közízlés is beleszól, mindenesetre az a kismillió dolog amire ügyelni kell egy sörnél, hogy kimagasló minőséget érhessünk el, ami izgalmassá teszi számomra a munkát, és amiért igazán kedvelem.

Mik a kedvenc sörstílusaid és miért, mit szeretsz bennük?

Először is kezdem azzal, amivel nem vagyok kibékülve. Örök életemben ki nem álhattam a kávét, nem csak mert nem bírom a koffeint, de a pörkölt ízzel valahogy sosem voltak kibékülve az ízlelőbimbóim. Ez meglehetősen problémás, hiszen egy jelentős hányada a piacon fellelhető söröknek félbarna, barna, fekete, na ezeket én sajnos nem tudom élvezni. Persze a munka része, hogy ezeket is kóstoljam, és figyeljem őket erjedésük során, de magamtól nem szánnám rá magam pl. egy stoutra. A világos sörök esetében azonban nem igen tudok olyat említeni, amelyikre ne repülnék rá szívesen egy forró nyári napon, de meglehetősen hangulat és időjárásfüggő melyik éppen a kedvenc sörstílusom. Ha nyár van és szomjas vagyok, egy jó malátás láger verhetetlen, de van, hogy egy roskadásig hidegkomlózott ipáért tudnék megveszni, vagy épp egy savanykásabb búzáért. Hogy mit szeretek bennük? A tökéletes ital, tele van értékes ásványi anyaggal, vitaminnal, frissít, üdít. Az egyetlen, amit nem csípek annyira, hogy sajnos alkohol is van benne, így nem szabad sokat fogyasztani belőle ☹

Honnan ered a Mr.Zest SessionAle receptje?

Az év elején sokat kísérleteztem gyümölcs hús/héj hozzáadásával a forralás során, próbálgattam különféle élesztőkkel, malátaprofilokkal, végül arra jutottam, hogy leginkább ezt egy session ipa/ale keretében tudnám elképzelni, ahol minden a citrus ízre, illatra fut ki. Mind a malátaprofil, ami egy egyszerű, nem túl karakteres ízt eredményez, mind a forralás során hozzáadott komlók, gyümölcsök, a hidegkomlóba kerülő komló és citrushéj. Hát valahogy így született meg a recept, a végeredmény egy pale ale, carapils, búza és zab alap, Magnum és Mosaic forralás során, London Ale III folyékony élesztő, végül Simcoe, Mosaic, Centennial a hidegkomlóba, citromhéjjal karöltve, amit természetesen hőkezelni kellett, hogy ne fertőzzük be a sört. A forralás során hozzáadott gyümik közt volt grapefruit, és bár nehéz megmondani 100%-ra megvagyok győződve, hogy grapefruit keserűsége is kiérződik a korty után, az íz lecsengésekor. A terv az volt, hogy ha ez a keserűség óvatosan jelenik csak meg a sörben, az hasonlíthat egy 60 perces komló keserűjére. Mindenesetre, szerencsére a gyümölcs keserűje nem lett túl sok, az illatban alapvetően a hidegkomló jön, ízre viszont megjelenik a citrushéj, ami mellé beúszik a centennial, mosaic, simcoe trió jellegzetes ízei, együtt pedig szerintem nagyon jól kijönnek. A végén pedig lecsengésnek ott egy kis decrescendo-s keserű.

Kinek ajánlod a sörödet?

Nyáron szerintem nincs ember a földön, aki ne szeretné ezt a sört, ez pontosan erről szól, nyár van, meleg van, ez a sör pedig frissít, üdít, mindenki boldog - ők is, én is.

A sör elsőként augusztus 9-én kóstolható a Léhűtőben, az esemény részletei itt találhatóak.

All Posts
×

Almost done…

We just sent you an email. Please click the link in the email to confirm your subscription!

OKSubscriptions powered by Strikingly